Hű, most jöttem rá, hogy idén még nem is jártam itt... :$ Szóval jöjjön egy kis összefoglaló, hogy mi is köti le az időm.
Természetesen az írás, javarészt. :P Tanulnom is kellene, de valamiért nem megy. Egyszerűen nem tudom magam rászánni. :( Olyan furcsa, mert a napok összefolynak, és most is azt érzem, hogy milyen gyorsan eltelt ez a hét. Már pedig, az most nem jó. Túl hamar fog eljönni az a pillanat, mikor rájövök, hogy be kell üljek a padba, hogy számot adjak a tudásomról az érettséginek nevezett kínzó eszköz keretében. Pedig ez nem a felnőttség mértéke, mert egyáltalán nem érzem magam felnőttnek, annak ellenére, hogy kevesebb, mint három hónap múlva töltöm a 18-at. És utána sem fogom magam felnőttnek érezni. De ugyanmár, mondja meg valaki, hogy mit is jelent felnőttnek lenni. Már a munka sem, hiszen két nyáron is dolgoztam, mások is dolgoznak a 18. születésnapjuk előtt, illetve ott vannak a "főállású" egyetemisták (most találtam ki, tök jó, nem? XD), akik azzal töltik a napjukat, hogy vagy otthon, vagy máshol lógnak, esetleg benn vannak egy-két előadáson. És ők sem dolgoznak. De akkor mi a felnőttség? Pár éve még rettegtem, és mindig azon nyafogtam, hogy nem akarok felnőni, gyerek akarok maradni, de mitől féltem, félek igazán? Az élet a kihívásokról szól, eddig is meg kellett felelni, most is meg kell felelnem, és ezután is meg kell majd felelnem. Mindig, minden és mindenki csak így tekint rám. Csináld meg ezt, tedd meg azt, tanuld meg, felejtsd el, hagyd abba. Közben pedig éld a saját életed? Komolyan gondolják ezt? Most akkor mégis mi legyen? Felelj meg az elvárásoknak, közben pedig még élvezd is a dolgot? Miért nem létezik igazi, feltétel nélküli szeretet, mikor úgy szeretnek, ahogy vagy, és sem többet, sem kevesebbet nem várnak tőled?
Na, jó, azt hiszem, kicsit eltértem a témától. XD
Szóval, jan. 15-e van, vagyis félév. Mondom az érettségi tárgyakat: magyar nyelv és irodalom, illetve angol négyes lesz, matek hármas, és töri kettes. A többi meg nem érdekes. :D Ilyen eredménnyel még az érettségin is megelégednék, csak a törit kéne egy jeggyel feljebb tornázni.
Szóval írok. Mindenféle agyszüleményemet igyekszem leírni, pedig ez nehéz, mert rengeteg van, és néha azon kapom magam, hogy írnék én, csak nem tudok választani, illetve pont akkor nem tudom kellőképp megfogalmazni. Lehetetlen vagyok, mi? :D Pedig élek, itt a bizonyíték. :D
Ezen kívül kitört rajtam a legújabb mánia, amiért köszönet Alinának. Neve is van ennek az őrületnek, mégpedig True Blood. Ilyen szép, angol neve, amit nem kell lefordítani, ha valaki mégis nagyon ragaszkodik hozzá, hát tessék: Valódi Vér. Mondtam én, hogy nem kell a magyar megfelelő, ez így tökéletes, és így is hasznájuk. De hogy mi is a True Blood? Aki nem ismeri még, annak itt az ajánlója: True Blood . Imádom, egyszerűen imádom, pedig még csak részleteket láttam, illetve olvastam belőle. Gyógyszert kellene szednem az ilyen fellángolások ellen, komolyan! :D De ha egyszer annyira élvezem!
És most jön az ajánló rész. Régebben már írtam Spirit Blissről és műveiről, most ismét Neki szánok egy bekezdést (vagy többet, még nem tudom :D ). Tehát, elküldte egy kiadóhoz saját regényének kéziratát, és ki is adnák, már dolgoznak rajta. Ehhez a könyvhöz itt egy kis ajánló és kedvcsináló video: Árnyékvilág.
Köszönöm megtisztelő figyelmeteket, igyekszem minél hamarabb jönni, addig is nézzetek át a másik odalamra! :D (linkajánló sávban A.J. Cryson művei ;) )
